Borderline személyiségzavar: okok, tünetek és kezelés

  • Ossza Meg Ezt
James Martinez

Ezen az utazáson, ami az élet, vannak emberek, akik úgy tűnik, hogy érzelmi hullámvasúton haladnak végig: szélsőséges reakciók, kaotikus személyközi kapcsolatok, impulzivitás, érzelmi instabilitás, identitásproblémák... Nagy vonalakban ez az, ami kiváltja a borderline személyiségzavar (BPD) Ez a rendellenesség nagyon vonzó témának bizonyult az irodalom és a filmek számára, olyan történeteket hozva létre, amelyeket néha eltúloznak vagy a végletekig fokoznak a borderline személyiségzavarban szenvedő feltételezett szereplőkkel.

De, mi a borderline személyiségzavar? Melyek a tünetek és milyen következményekkel járnak az érintettek mindennapi életére nézve? milyen a borderline személyiségzavarral küzdő ember?

Ebben a cikkben megpróbálunk választ adni mindezekre a kérdésekre, valamint más kétségekre is, amelyek a következőkkel kapcsolatban merülnek fel. hogyan diagnosztizáljuk a borderline személyiségzavart A lehetséges kezelések a okok y a borderline személyiségzavar következményei.

Mi a borderline személyiségzavar?

Azt mondhatjuk, hogy a borderline személyiségzavar története 1884-ig nyúlik vissza. miért hívják borderline személyiségzavarnak? A kifejezés változott, amint azt látni fogjuk.

Borderline személyiségzavar is e s a borderline néven ismert A borderline kifejezés a pszichiátriából származik olyan emberek leírására, akik a "w-richtext-figure-type-image w-richtext-align-fullwidth"> Fotó: Pixabay

Honnan tudom, hogy borderline személyiségzavarban szenvedek-e?

Bár beszélni fogunk a a BPD tünetei A borderline emberek gyakran mutatnak néhány jellegzetes jelet és viselkedési formát. Nézzük meg a DSM-5 kritériumait és miből áll borderline személyiségzavar:

  • Szélsőségekre való hajlam (nincs középút).
  • Érzelmi instabilitás (az érzelmi állapot gyors változására való hajlam).
  • Fuzzy identitás (nem tudják, mit akarnak, és nem tudják meghatározni magukat az alapján, hogy kik ők, vagy mit szeretnek).
  • Állandó ürességérzet (nagyfokú túlérzékenységben szenvedők).
  • Tapasztalat unalom vagy apátia anélkül, hogy megértenénk, miért.
  • Öngyilkos vagy önkárosító viselkedés (a legsúlyosabb esetekben).
  • Az elhanyagolás elkerülését célzó magatartásformák valós vagy képzeletbeli.
  • Instabil személyközi kapcsolatok .
  • Impulzív viselkedés .
  • Nehézségek a düh kontrollálásában .

Ezeken a tüneteken kívül egyes esetekben a következők is előfordulnak átmeneti paranoid gondolatok A borderline-zavarban előforduló paranoid gondolkodás néha a disszociáció tüneteivel, például deperszonalizációval és derealizációval járhat együtt bizonyos stresszes időszakokban.

Azokban az esetekben, amikor a tünetegyüttes súlyosnak minősül, és közepes vagy súlyos kognitív károsodás áll fenn, a A borderline személyiségzavar bizonyos fokú fogyatékosságot okozhat. A harmadik személyekkel szembeni kockázatokkal vagy felelősséggel járó foglalkozásokban a munkaképtelenséget el lehet ismerni.

Hogyan diagnosztizáljuk a borderline személyiségzavart?

Néhány a teszt a borderline személyiségzavarra :

  • DSM-IV személyiségzavarok diagnosztikai interjúja (DIPD-IV).
  • Nemzetközi személyiségzavar-vizsgálat (IPDE).
  • Személyiségfelmérő program (PAS).
  • Minnesota Multiphasic Personality Inventory (MMPI).

Ne feledje, hogy még ha valaki azonosítja is magát e viselkedésformák valamelyikével, a borderline személyiségzavar diagnosztikai kritériumait mentális egészségügyi szakembernek kell felállítania. Ezenkívül a borderline személyiségzavar értékeléséhez a személyt a diszfunkcionális viselkedés e stabil mintájának kell alávetni az idő múlásával.

Fotó: Pixabay

Kit érint a borderline személyiségzavar?

Egy spanyol tanulmány szerint a borderline személyiségzavar előfordulási gyakorisága körülbelül a lakosság 1,4 és 5,9%-a között A borderline személyiségzavarban szenvedőkre vonatkozó egyéb releváns adatokat a Vall d'Hebron Kórház szolgáltat, amely szerint a serdülőkorúak körében a borderline személyiségzavar előfordulási gyakorisága 0,7 és 2,7% között van, nemek szerint, egyesek úgy vélik, hogy a borderline zavar gyakoribb a nőknél. A kórház szerint azonban, gyakran Borderline személyiségzavar férfiaknál nem diagnosztizált és összetéveszthető más rendellenességekkel, ezért úgy tekintik, hogy nincs valódi különbség a nemek között. Ezenkívül a nők általában nagyobb valószínűséggel kérnek segítséget.

A borderline személyiségzavar gyermekeknél is előfordulhat, bár általában felnőttkorban diagnosztizálják. Ezek azok a gyermekek, akiket az iskolában "konfliktusosnak" vagy "rossznak" bélyegezhetnek. Ezekben az esetekben a pszichopedagógiai beavatkozás létfontosságú.

Komorbiditás és borderline személyiségzavar

A borderline személyiségzavar magas komorbiditás más rendellenességekkel A BPD társulhat olyan rendellenességekkel, mint a poszttraumás stressz zavar, depresszió, bipoláris zavar, ciklotímiás zavar, evészavarok (bulimia nervosa, anorexia nervosa, ételfüggőség) és kábítószerrel való visszaélés. Nem ritka a más személyiségzavarokkal, például hisztrionikus személyiségzavarral (BPD) való komorbiditás sem.Mindez megnehezíti a borderline diagnózist.

A bipoláris zavart gyakran összekeverik a borderline személyiségzavarral. A fő különbség a bipolaritás és a borderline személyiségzavar között az, hogy az előbbi egy hangulatzavar, amely a hipománia/mánia és a depressziós fázisok között váltakozik, míg az utóbbi egy személyiségzavar. Bár vannak hasonlóságaik, mint például a nagyfokú impulzivitás, az érzelmi instabilitás, a düh, sőt az öngyilkossági kísérletek, mégis két különböző zavarról van szó.

Borderline személyiségzavar a DSM 5 szerint

Honnan tudom, hogy borderline személyiségzavarban szenvedek-e? A DSM-5 kritériumai szerint a borderline személyiségzavarban szenvedő emberek a következőkkel rendelkeznek tünetek (amelyeket később részletesebben is megvizsgálunk), mint például:

  • A valós vagy vélt elhagyatottság elkerülésére irányuló viselkedés.
  • Instabil személyközi kapcsolatok.
  • Instabil önkép.
  • Impulzív viselkedés.
  • Öngyilkos vagy parazuicid viselkedés.
  • Instabil hangulat.
  • Az üresség érzése.
  • Nehézségek a düh kontrollálásában.

A személyiségzavarokat merev és domináns gondolkodási és viselkedési stílus jellemzi, amely jelentős hatással van az egyén életének minden területére. A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) a személyiségzavarok 10 típusát jellemzőik alapján csoportokra vagy klaszterekre (A, B és C) osztja.

A b klaszterbe tartozik a borderline személyiségzavar, valamint a nárcisztikus személyiségzavar, a hisztrionikus személyiségzavar és az antiszociális személyiségzavar.

Vannak más személyiségzavarok is, amelyeket "bizarr" viselkedésminták jellemeznek, mint például a skizoid személyiségzavar és a skizotipikus személyiségzavar, vagy az elkerülő személyiségzavar, de ezek egy másik csoportba tartoznak, és nem a b klaszterbe.

Ne nézzen szembe egyedül, kérjen segítséget Kezdje el a kérdőívet

Borderline személyiségzavar: tünetek

Honnan tudom, hogy borderline személyiségzavarban szenvedek-e? A diagnózist mindig mentálhigiénés szakértőnek kell felállítania. Az alábbiakban azonban megvizsgáljuk a borderline személyiségzavar jellemzőit és tüneteit.

A borderline személyiségzavar tünetei négy fő jellemző szerint csoportosíthatók:

  • Félelem az elhagyatottságtól.
  • Mások idealizálása.
  • Érzelmi instabilitás.
  • Önsértő viselkedés.‍

Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy a borderline személyiségzavarban szenvedő emberek milyen tüneteket mutatnak.

Elhagyás

A borderline személyiségzavar egyik tünete a magány szorongás nélküli megélésének nehézsége, amihez társul a félelem az árulástól és az elhagyástól A borderline személyiségzavar a párkapcsolatokban azt okozza, hogy a borderline személy a másik partner részéről az elhagyatottság (valós vagy képzelt) és az elhanyagolás élményét éli meg. A borderline személyiségzavar a romantikus kapcsolatokban, mint minden más kapcsolatban, szélsőséges gondolatokat és érzelmeket okoz, pozitív és negatív értelemben egyaránt.

Idealizáció

A borderline személyiség másik tünete a ambivalencia mások idealizálása és leértékelése között A borderline személyiségzavarral élő emberrel való foglalkozás vagy együttélés azt jelenti, hogy meg kell küzdeni azzal, hogy a dolgok feketén vagy fehéren, hirtelen és hirtelen változnak. Intenzíven kötődnek más emberekhez, de ha valami olyasmi történik, ami nem felel meg az elvárásaiknak, akkor nem lesz középút, és a piedesztálra emelésből a lekicsinylésbe kerül.

Érzelmi instabilitás

A borderline emberek számára normális, hogy erős és indulatos érzelmesség Ezek az emberek általában mentalizációs nehézségeket és diszfóriát mutatnak, tehát hogyan viselkedik egy borderline személyiségzavarral és érzelmi instabilitással küzdő személy? Nehezen tudják majd kontrollálni a dühüket, és ezért dührohamaik lesznek.

Önsértő viselkedés

A borderline személyiségzavar a következő állapotokban is előfordulhat önpusztító viselkedés mint például:

  • Kábítószerrel való visszaélés.
  • Kockázatos szexuális kapcsolatok.
  • Falási rohamok.
  • Öngyilkos magatartás.
  • Öncsonkítással való fenyegetés.

Tehát, a borderline személyiségzavar súlyos? A borderline személyiségzavar egy olyan mentális betegség, amelyben a tünetek kombinációja és súlyossága határozza meg a súlyossági fokot Ha ez a rendellenesség hatással van a munkavégzésre, akkor olyan fogyatékosságnak minősíthető, amely akadályozza a munkavégzést, és megakadályozza a tevékenység végzését.

Bizonyos esetekben a borderline személyiségzavar "enyhébb" lehet (a tünetei), és ilyen esetekben egyesek arról beszélnek, hogy csendes" borderline személyiségzavar Ez nem egy hivatalos diagnózisként elismert altípus, de vannak, akik ezt a kifejezést használják azokra az emberekre, akik megfelelnek a DSM 5 kritériumainak a BPD diagnózisához, de nem illeszkednek a BPD "klasszikus" profiljához.

Fotó: Pixabay

Borderline személyiségzavar: okok

Mi a borderline személyiségzavar eredete? Az okok helyett inkább beszélhetünk kockázati tényezőkről: a genetikai, környezeti és társadalmi tényezők kombinációja Ez azt jelenti, hogy a borderline személyiségzavar öröklődik? Például a borderline személyiségzavarban szenvedő anyák gyermekei nem feltétlenül lesznek szintén borderline személyiségzavarban, de úgy tűnik, hogy a családi előzmények nagyobb kockázatnak tehetik ki őket.

Egy másik kockázati tényező a temperamentumos sebezhetőség A magas érzelmi reaktivitású emberek például már kisgyermekkoruktól kezdve intenzíven reagálnak a legkisebb frusztrációra is azzal, hogy a családjukat "vigyázzba teszik". Ugyancsak a magas érzelmi intenzitásúak: ami mások számára enyhe aggodalom, az számukra intenzív szorongássá és szorongató helyzetté válik.

Ami a környezeti és társadalmi tényezőket illeti, sok határesetben szenvedő ember szenvedett traumatikus események Ezeket a tapasztalatokat súlyosbíthatja, hogy gyermekkorukban a családi környezetben az érzelmi érvénytelenség formáit élték át; a "család" fogalma a dezorganizált kötődési stílus szintén kockázati tényezőként szerepel a borderline személyiségzavarban.

A borderline személyiségzavar kezelése

Van-e gyógymód a borderline személyiségzavarra? Számos tünete elnyomható, mások enyhíthetők és jobban kezelhetők; a pszichoterápia része a BPD kezelésének, nézzük meg, hogyan kezelik a borderline személyiségzavart néhány megközelítéssel:

  • A dialektikus viselkedésterápia Ez a borderline személyiségzavarral foglalkozó terápia azt hangsúlyozza, hogy az egyes emberekben jelen lévő veleszületett biológiai érzelmi sebezhetőség hogyan eredményez fokozott érzékenységet és reakciókészséget az ingerekre, ami impulzív, veszélyes és/vagy önpusztító viselkedést eredményez.
  • A kognitív viselkedésterápia segít megváltoztatni a negatív gondolkodást, és megküzdési stratégiákat tanít.
  • A sématerápia a kognitív viselkedésterápia elemeit ötvözi a pszichoterápia más formáival, amelyek a borderline betegek sémáinak tudatosítására és a funkcionálisabb stratégiák (megküzdési stílusok) megtalálására összpontosítanak.

A borderline személyiségzavar kezelésére a következőkkel gyógyszer Az antipszichotikumok, antidepresszánsok és hangulatstabilizátorok hatékonysága bizonyított, de minden pszichotróp gyógyszert csak receptre szabad szedni.

Ha van egy családtagja ezzel a problémával, talán azt kérdezi magától, hogy hogyan segítsünk valakinek, aki borderline személyiségzavarral küzd? A borderline személyiségzavarral foglalkozó szakember felkeresése minden bizonnyal kulcsfontosságú. Ne feledkezzen meg azonban a borderline személyiségzavarral foglalkozó egyesület szerepéről. Ők nem csak a diagnózist kapó személyt támogatják, hanem a családját is, akik gyakran nem tudják, hogyan éljenek együtt egy borderline személyiségzavarral küzdő személlyel. A hozzájuk legközelebb állóknak lehet.Az is hasznos lehet, ha belép egy olyan térbe (mind az érintettek, mind a családtagok számára), mint például egy borderline személyiségzavarral foglalkozó fórum.

A borderline személyiségzavarról szóló könyvek

Itt van néhány a könyvek a borderline személyiségzavarról amely segíthet jobban megérteni a problémát:

  • Megszakított ártatlanság Susanna Kaysen regénye - egy borderline személyiségzavarban szenvedő személy vallomása - később a borderline személyiségzavar eme példáját James Mangold filmre vitte.
  • A határon lévő seb Mario Acevedo Toledo írta, és olyan híres emberek életének töredékeit tartalmazza, akik a pszichiátria e kultikus betegségében szenvedtek (Marilyn Monroe, Diana of Wales, Sylvia Plath, Kurt Cobain...).
  • Káoszba merülve Dolores Mosquera írása a borderline személyiségzavarral élők történetét meséli el, és azt, hogy ezek az emberek hogyan szervezik meg az életüket.

James Martinez arra törekszik, hogy megtalálja mindennek a spirituális értelmét. Csillapíthatatlan kíváncsisággal rendelkezik a világ és annak működése iránt, és szereti felfedezni az élet minden aspektusát – a hétköznapitól a mélyig. James szilárdan hisz abban, hogy mindennek van spirituális jelentése, és mindig keresi a módját, kapcsolatba lépni az istenivel. akár meditáción, imán keresztül, akár egyszerűen a természetben. Szívesen ír tapasztalatairól és megosztja meglátásait másokkal.