Mi a Mandela-hatás?

A pszichológia területén, bár nem lehet valódi Mandela-szindrómáról beszélni, ezt a hatást olyan jelenségként írják le, amelynek során a memóriazavar Az agy hajlamos hihető magyarázatokhoz folyamodni (egészen odáig, hogy meggyőzi magát valamiről, ami nem igaz), hogy ne hagyjon kérdéseket vagy elvarratlan szálakat egy esemény magyarázatában.

A hamis emlékezet más néven összejátszás A pszichológiában ez a produkciókból vagy akár részleges emlékekből származó emlékezet. Mandela-hatás a tapasztalatok töredékeinek strukturálásával is létrejöhet, amelyeket egységes emlékké kombinálnak.

A Mandela-effektus elnevezés egy 2009-ben Fiona Broome íróval történt esetből ered. Egy Nelson Mandela haláláról szóló konferencián azt hitte, hogy a férfi a börtönben halt meg az 1980-as években, holott Mandela valójában túlélte a börtönt. Broome azonban biztos volt abban, hogy a volt dél-afrikai elnök halálára emlékezett, és felidézte, hogy a börtönben halt meg az 1980-as években.megosztani másokkal, és gazdagítani a pontos részletek emlékezetével.

Az idők során a Mandela-hatás tanulmányok és művészi kíváncsiságok forrása is lett, olyannyira, hogy 2019-ben egy új filmet A Mandela-hatás Maga a Mandela-effektus inspirálja a sci-fi cselekményt, amelyben a főhős fiatal lánya halála után olyan személyes emlékek megszállottjává válik, amelyek látszólag nem egyeznek a dokumentumokban szereplő beszámolókkal. ‍

Hamis emlékek: 5 példa a Mandela-hatásra

Nelson Mandela nevének hatására a mindennapi életünkben számos példa van. Íme néhány a leghíresebbek közül:

• Sokan emlékeznek arra, hogy ez a figura monoklit visel, pedig valójában nem is visel.

• Hófehérke híres "w-embed">

  Pszichológiai segítségre van szüksége?

  Beszéljen Buencocoval!

  Kísérletek a Mandela-hatás magyarázatára

  A jelenség magyarázatára tett kísérlet sok vitát váltott ki, és számos elmélet született, köztük Max Loughan elmélete, amely a CERN kísérleteihez és a párhuzamos univerzumok hipotéziséhez kapcsolódik. Elmélet Bármilyen izgalmasan is hangzik, nem támasztja alá semmilyen tudományos bizonyíték.

  A Mandela-hatás a pszichológiában és a pszichiátriában

  Amint fentebb említettük, a Mandela-effektus az emlékezet torzításának gyökere, amely olyan eseményekre való emlékezéshez vezet, amelyek meg sem történtek. a hamis emlékezet szindróma kialakulása.

  Ez a jelenség a pszichológia területén talál hihető magyarázatot, bár még ezen a területen sincs végleges magyarázat a jelenségre. Ahogyan fentebb tárgyaltuk, a Mandela-hatás az emlékek újrafeldolgozásának hibáira vezethető vissza, egy olyan folyamatra, amelynek során az elme hajlamos a következő módon beilleszteni a hiányzó információkat:

  • Olyan dolgok, amelyek elfogadhatóan igazak, vagy amelyeket a szuggesztió alapján igaznak hisznek.
  • Olvasott vagy hallott információk, amelyek lehetségesnek tűnnek, azaz összeesküvések.
  Fotó: Pixabay

  Összejátszás és annak okai

  A összeesküvések a pszichológiában, hamis emlékek leírása -visszaszerzési problémából adódóan-. amelyről a beteg nem tud A konfabulációknak különböző típusai vannak, amelyek közül néhány gyakori tünete egyes pszichiátriai és neurológiai betegségeknek, például a Korsakoff-szindrómának vagy az Alzheimer-kórnak. A beteg fantasztikus és változékony kitalációkkal tölti ki az emlékezet hézagait, vagy akaratlanul átalakítja az emlék tartalmát, hogy élénkebbé tegye az emléket.saját emlékezetét.

  Az emberi elme az emlékezetben lévő hiányosságok kitöltésére törekedve, a valós tényeknek tévesztett, hihető elképzelésekhez folyamodik, hogy hamis emlékeket építsen be az emlékezetbe. az emlékezet intuitív elmélete ( nyűgös nyomkövetés) azon a tényen alapul, hogy emlékezetünk rögzíti az összes egy esemény részletei és jelentése és abban a pillanatban, amikor egy soha meg nem történt dolog jelentése átfedésben van egy valós élménnyel, kialakul a hamis emlék.

  Ezért pszichológiai szinten a legreálisabb magyarázatnak az tűnik, hogy a Mandela-effektus egy emlékezethiány következménye lehet, és ezt a torzítást az emlékek strukturálásával lehet pótolni más emlékek vagy információk töredékeivel, amelyek nem feltétlenül igazak. A konfabuláció mechanizmusát a pszichiátria és a neuropszichológia vizsgálja, és abizonyos kórképekre alkalmazható.

  A demencia, amnézia vagy súlyos trauma eseteit például konfabulációval igazolnák. Ez egyfajta indukált rekonstrukció, amely természetes módon jön létre, kizárólag a lyukak kitöltése céljából. A felhasznált anyag nem több, mint az események legvalószínűbb sorrendje vagy a legkézenfekvőbb magyarázat. ‍

  Konfabuláció: a szociálpszichológiai megközelítés

  Egyes szociálpszichológiai tanulmányok a Mandela-hatást a kollektív emlékezet fogalmához kapcsolják: a hamis emlékek így a valóságnak a közös érzések által közvetített értelmezéséhez kapcsolódnának, amely értelmezés néha inkább azt követi, amit a tömegek gondolnak, vagy ahogyan az információkat észlelik és feldolgozzák.

  A memóriánk nem száz százalékig megbízható, ezért néha inkább ragaszkodunk és reagálunk olyan kérdésekre, amelyekkel nem vagyunk tisztában, mint ahogy a közösség többsége reagálna, és néha a végén inkább meggyőzzük magunkat valamiről, minthogy kiderítsük az igazságot.

  A Mandela-hatás és a pszichológiai terápia

  Bár a jelenség nem felel meg semmilyen diagnosztikai besorolásnak, a Mandela-hatás jellemzői, különösen, ha traumákhoz vagy rendellenességekhez társul, nagy szenvedést okozhatnak: a szégyenérzet és az önmagunk és az emlékezetünk feletti kontroll elvesztésétől való félelem a magányosság élményével párosulhat.

  A terápiában a hamis emlékekkel más esetekben is találkozhatunk, mint például a gaslighting Más esetekben a hamis emlékek a kábítószerek agyra gyakorolt hatásai, például a hosszan tartó kannabiszfogyasztás következtében jöhetnek létre. Íme néhány példa arra, hogy mikor lehet jó megoldás pszichológushoz fordulni és vigyázni magunkra, hogy kezeljük a problémát, mielőtt még súlyosbodna. Pszichológushoz fordulniegy terápia, pl. egy online pszichológussal, segít a következőkben:

  • Hamis emlékek felismerése.
  • Az okok megértése.
  • Bizonyos implicit mechanizmusok tudatosítása, valamint az esetleges elégtelenség- és önelfogadási érzések feldolgozása.